Ment a huzavona
Nem kell a maszk. Mégis kell a maszk. Csak arra jó, hogy mi magunk ne fertőzzünk. Hatékonyan csökkenti a megfertőződés veszélyét. Csak a legprofibb maszkok segítenek. Bármilyen maszk is hatékony lehet. Mindannyian tanúi voltunk a maszköt övező, egymásnak ellentmondó megnyilvánulásoknak. Állt a maszk(a)bál.
Ha nincs elég maszk, nem is lehet kötelező
Hogy itthon kezdetben miért is volt olyan következetes az “egészséges embernek nincs szüksége maszkra” álláspont, azt a legtöbben sejtették: nincs elég belőle. Majd - meglepő módon- maga Orbán Viktor tette világossá, hogy ez bizony valóban így van: “Akkor tudok egy szabályt bevezetni kényszerítőerővel, ha a betartásának meg tudom teremteni a feltételeit. Ma nem tudom garantálni a magyaroknak, hogy lesz annyi maszk az országban, amit patikai forgalomban meg tudnak vásárolni. Ezért kérem őket, hogy viseljenek maszkot, de nem tudom garantálni ennek a föltételeit, és ezért elő sem írhatom kötelezettségként. Így állunk".- mondta tőle szokatlan nyíltsággal a sorstól oly hálátlan regnálási időt kapott miniszterelnök. Meglepett, hogy nem a mismásoló, hanem épp az ezt leleplező szerepkörében lépett fel, és kimondta, amit többé-ke vésbé már mindenki sejtett: bizony, barátocskáim, azért nem szorgalmazzuk a maszk viselését, mert nem tudjuk biztosítani.
Hetek teltek el fokozottabb veszélyeztetettségben
Azonban tette mindezt március 30-án, vagyis 26 nappal azután, hogy a járvány betört Magyarországra. Több hetes “nem kell maszkot viselni”-jellegű hivatalos tájékoztatók után. Hiszen a kérdés szinte napról napra felbukkant az operatív törzshöz intézett kérdésekben, a válasz pedig tragikusan sokáig az volt, hogy egészséges embernek erre nincs igazán szüksége. Tragikusan, mert nem elképzelhetetlen, hogy ennek a késleltetésnek akár emberélet is volt az ára. Teszem fel, Bélánk vígan sétálgat maszk nélkül, lévén semmiféle tünete. Köhint egyet a villamoson, amit jóízűen felszippant az előtte ácsingózó Jóska. Aki este barátnőjével együtt kanalazza a jégkrémet. A barátnője bemegy dolgozni másnap például egy idősek otthonába. Vagy csak takarítani egy magánlakásra, ahol történetesen az asztmás tulajdonost fertőzi meg. Számtalan lehetőség, számtalan élet veszélyben.
Óvatosságból meghökkentő számú kórházi ágyat szabadítanak fel, de mit nekik a maszkviselés
És mindezt miért? Ez az, amit nem értek. Hiszen mibe került volna a kezdet kezdetétől igazat mondani. És most nem arról van szó, hogy mit tanácsol a WHO. Hanem hogy mit mutatnak az előttünk járó országok tapasztalatai. Ami kétségbevonhatatlan, az az, hogy a maszk nagyon is sokat segíthet. Nincs belőle, nem tudunk beszerezni? Naná - és akkor mi van? Miért nem lehet ezt felvállalni? Ez egy olyan helyzet, amelyben mindenki megértő: tudja, hogy világszerte hiánycikk volt a maszk. Hogy senkinek eszébe se jutott, mi fog ránk várni. Hogy nem lehet vádolni azért a magyar kormányt, amiért nem tározott be jó előre maszkokból vagy amiért minden erejét megfeszítve sem bír elegendőt szerezni. Nem ez a beismerés lett volna az, ami megdönti a kormányt. Mégis mibe telt volna azt mondani: Bocs, egyszerűen nincs elég maszk, nem tudunk biztosítani. Hordani viszont jó lenne. Kénytelen vagyok azt kérni, hogy varrjatok magatoknak, íme az útmutató. Csak egy darab rongy, tű és cérna kell hozzá. Ha valaki hiányt szenved ezekben, önkéntesekkel küldünk a részére.
Mindegy, mibe kerül, csak szó ne érje a t. ház elejét
Egy rohadt szót se szólt volna senki. Vagy ha igen, hát kaptak már rosszabbért is, többektől is. Az emberek varrtak volna maguknak maszkot – és nem március 30-a után. Ha a legeslegelejétől a maszk jótékony voltát kommunikálja az operatív törzs, és ez a hivatalos útmutatás, amely eljut a legeldugottabb kis falu csücskébe is, akkor a fertőzöttek és talán az elhunytak száma is kevesebb lenne. És ne feledjük, hogy miközben ezeket a kifejezéseket írom (fertőzöttek, elhunytak), akkor azok mögött emberek vannak. Nagyszülők, anyák, apák, valakinek a fiai és lányai. Akik talán elkerülték volna a megfertőződést. Ehhez csak nyíltnak kellett volna lenni, úgy beszélni az országgal, mint felnőtt a felnőttel. És hogy nem így történt, annak csak egy oka van: megint előrébb való volt az image megőrzése, a “mindent jól csinálunk” hamis üzenete. Még emberi életek árán is.
.